A zene a sportban még annak is hasznára válhat, aki amúgy nem tartja magát igazán muzikálisnak. Ebben a rövid bejegyzésben megosztom veled, mi mindenre használhatod a zenét amellett, hogy összeállítod magadnak edzésre a kedvenc playlistedet.
A zenével kapcsolatos 2 részes bejegyzés 2. része következik.
Az előző bejegyzésben leírtam, hogy mely esetekben lehet a zene hasznos (5), és egy kicsit körbejártuk az első 2 esetet. Nézzük tehát most a maradék hármat.
Ezek:
- Hangulatjavítás
- „Arousal” szint emelése vagy csökkentése
- Készség tanulás
1) Hangulatjavítás
Bár a zenének kétségkívül van egyfajta figyelem elterelő hatása, kutatások szerint ez csak bizonyos határok között működik. Alacsony vagy közepes intenzitású mozgásformáknál beválik, de ha magas intenzitású edzést végzel, és az izmaidban elkerülhetetlenül érzed a tejsav felgyülemlését, akkor a figyelmed a külső ingerekről (mint pl. a zene) automatikusan a belső folyamatokra (fáradás) fog irányulni. Ezért a zene hallgatás az olyan, ismétlődő mozdulatokra épülő sportoknál, mint a futás, az evezés vagy az úszás, kerékpározás csak abban az esetben hatékony, ha az intenzitás alacsony vagy közepes. Más kérdés, ha a zenét nem figyelem elterelésre/tempó fokozásra szeretnéd használni, hanem arra, hogy edzés alatt jobban érezd magad még akkor is, ha az nehéz. Ez esetben nincs jelentősége az intenzitásnak. A zene itt ugyanis nem abban fog segíteni, hogy elterelje a figyelmedet a fáradságról vagy a fájdalomról. Azt ugyanúgy érezni fogod, viszont az edzést magát a zenehallgatás kellemesebbé teheti. A zene tehát ebben az esetben nem azt befolyásolja, hogy mit érzel, hanem azt, hogy az adott edzést hogy milyennek érzed.
2) „Arousal” szint emelése vagy csökkentése
Az „arousal” fogalmáról egy önálló bejegyzésben külön is szó lesz, most itt röviden elég róla annyit tudnod, hogy az „arousal” szint az idegi-hormonális rendszerünk izgalmi szintje, a szervezetünk általános izgalmi és éberségi állapota. Versenyzéshez magas arousal szint szükséges, amely kizár minden külső ingert, a sportoló figyelme beszűkül, csak az adott feladatra koncentrál.
Ebben (is) tud segíteni a zene. Képes arra, hogy befolyásolja ezt a bizonyos „arousal” szintet. Egyfajta legális stimuláló szerként és nyugtatóként is használható, attól függően, a sportoló verseny előtt vagy után van már. Ennek legalább 2 oka van.
Először is, a szervezetünk fiziológiai folyamatai hajlamosak reagálni a zene ritmusára. A gyors, tempós zene növeli a légzés ritmusát, emeli a pulzust, a verejték kiválasztást, és kivált még más, a test fizikai aktiválódását jelző folyamatokat. Másodsorban, az „arousal” szint a zenével kapcsolatos asszociációkon keresztül is növekszik. Azaz bizonyos zenék (pl. a We are the Champions) olyan erős asszociációkat váltanak ki belőlünk, mint pl. az első szerelem és a „közös dal” esetén. Ezért alkalmazzák előszeretettel a klubok sportolóik/csapataik kivonulásánál azt az egy bizonyos zenét, ami összeköti lélekben a csapatot és/vagy feltölti a sportolót. Ilyen volt régen a foci rajongóknál Pavarotti „Nessun dorma” áriája, aminek különös történetét itt tudod elolvasni, vagy a magyar női kézilabda válogatott esetében a „Szállj el kismadár” c. dal a Republic-tól, ami az 1995-ös VB ezüstérem emlékeit idézte hosszú éveken keresztül.
3) Készség tanulás
Végül, de nem utolsó sorban, ejtsünk néhány szót a zene készség tanulást segítő funkciójáról is. Íme egy kevéssé ismert magyar példa arról, hogyan járul hozzá a zene ahhoz, hogy bizonyos mozdulatsorokat gyorsabban vagy hatékonyabban sajátítson el a sportoló.
Művészi beállítottságú emberként mindig is kihasználtam különféle művészeti ágak egyedi hangulatát, bármin is dolgoztam éppen. Ez marketingesként kiváló ötletforrást jelentett, edzőként pedig segít abban, hogy átadjak érzéseket, felspanoljam a sportolókat, vagy éppen rejtett félelmeiket hozzam a felszínre. Véleményem szerint a sportban nem alkalmazzák elég gyakran a művészetet. Azonban akadnak remek kivételek is. Amikor megtudtam, hogy a Wigan Warriors U19 Rugby csapat (Egyesült Királyság) balettozni kezdett, boldogan bólintottam, és arra gondoltam, hogy talán nem egyedül vagyok a Földön, aki úgy gondolja, hogy a táncmozdulatok gyakorlása nagyban hozzájárulhat a labdakezelési képességek fejlesztéséhez. Ez 2017-ben volt.
A következő év pedig igazolta az elképzeléseimet. Ebben az időben épp a kézilabda edzői képzést végeztem. Az egyik előadáson megtudtam, hogy a Mocsai-érában (Mocsai Lajos, a legendás kézilabda edző; többek között olimpiai ezüstérmet nyert a női kézilabda válogatottal) a magyar női kézilabda válogatott rendszeresen néptáncolt, mert edzőjük, Mocsai Lajos meg volt győződve arról, hogy a tradicionális magyar néptánc lépések ritmusa és technikája elősegíti a motoros képességek fejlesztését az ugrások (amikor gólt dob a játékos), a testi trükkök és gyors fordulások esetén, amelyek nagyon gyakoriak a modern kézilabdában.
A következő bejegyzésben arról fogok írni, melyek azok az esetek, amikor a zene nem hogy nem segít, hanem épp hátráltat. Tarts velem akkor is!
Csatlakozz Te is „Mentális Edzés Sportolóknak” elnevezésű Facebook közösségemhez, ahol rengeteg ingyenes tippet, ötletet osztok meg a mentális felkészüléseddel kapcsolatban!
by