Biztos te is hallottál már róla, hogy a verbális, azaz szavakkal, a nyelv segítségével megvalósuló kommunikáció mellett nem verbálisan, azaz szavak nélkül is kommunikálunk.
Mi tartozik ide? Sokan azt gondolják, hogy a nemverbális kommunikáció egyet jelent a testbeszéddel, pedig ennél jóval szélesebb eszköztárról van szó. A testbeszéd mellett ide tartozik például egy finom köhintés, az éppen rajtad lévő ruha, vagy az, hogy milyen közel állsz például egy időkérés alatt a társaidhoz és az edzőhöz. De elképzelhetsz egy zsúfolásig megtelt csarnokot is, ahol a nézők szurkolásának zajától egyáltalán nem hallod, amit a csapattársad mond, mégis képes vagy a tekintetéről leolvasni, hogy mit szeretne tőled. Jártál már így?
Amennyiben a szavakkal és a nem szavakkal közölt üzenet egymást erősíti, annak, aki értelmezni szeretné, nem kell különösebb erőfeszítést tennie, érti. De mi a helyzet akkor, ha a szavakkal kommunikált mondanivaló eltér attól, amit az összes többi jelzés (pl testtartás, arcmimika, hangerő, stb.) jelez?
Például egy feladatra, amit az edző kér, a sportoló azt válaszolja, hogy “értem”, de közben a cipője orrát nézi és remeg a hangja. Ugye te is érzed az ellentmondást? Ilyenkor melyiknek hiszel? Amit mond, vagy ahogy mondja?
Korábbi pszichológiai kutatások hosszú sora erősítette meg, hogy a szavakkal és a szavak nélkül közölt üzenetek között az a különbség, hogy a szavak nélkül küldött jelzéseket általában gyorsabban küldjük és kevésbé tudjuk őket kontrollálni. További különbség, hogy amíg a nyelv elsősorban a külső világra vonatkozó, megoldandó problémákkal kapcsolatos információ továbbítására alkalmas, a nem verbális üzenetek kiemelkedően fontos szerepet játszanak az érzelmi állapotok, az értékek, vonzalmak és más személyes reakciók kommunikálásában. Az eredmények azt is megmutatták, hogy a nemverbális üzenetek sokkal hatékonyabbak voltak, mint a szavak: 4-szer akkora hatást gyakoroltak a másik személyre!
4-szer akkora hatás
A válasz tehát arra a kérdésre, hogy minek hiszünk: annak, amit mond a másik, vagy ahogyan mondja, egyértelműen az, hogy AHOGYAN MONDJA. Az, hogy hogyan mondja, 4-szer akkora hatással van ránk. Biztos vagyok benne, hogy az előző példámnál maradva, ha te lennél az edző, te se sok reményt táplálnál a remegő hangú, cipője orrát bámuló sportoló teljesítménye iránt, hiába mondja, hogy érti a feladatot.
Miért fontos ez nekünk sportolóként vagy edzőként?
A válaszra lehet, hogy már te magad is rájöttél. Ha megtanulod értelmezni ezeket a nemverbális jeleket, az olyan, mintha a kezedben lenne egy “tolmácsgép”, ami lefordítja neked a másik sportoló (pl. ellenfél, csapattárs) érzéseit, aktuális állapotát, amit ő nem tud akaratlagosan elrejteni.
Képzeld csak el: mintha a pályán az ellenfél egyik játékosának feje fölött, egy kis szövegbuborékban, mint a rajzfilmeken, megjelenne ez a felirat:
- frusztrált
- merev, görcsös
- reményvesztett
Egy másiknál pedig ez:
- elszánt
- utolsó vérig küzd
- a kudarc nem billenti ki
Vajon melyik játékost lenne érdemes támadni? Nyilvánvalóan az elsőt. Mert ha az ellenfélnek azt a pontját támadod, ahol sebezhető (pl. labilis érzelmeket mutató, vagy fáradt, esetleg kontrollvesztett sportolók), akkor sokkal nagyobb eséllyel lehetsz a párharcban te a győztes.
Tanuld meg értelmezni ezeket a jeleket, és húzz hasznot a pályán/versenyen a tudásból származó előnyödből észrevétlenül! Verseny szituációk elemzéséből, valódi, hús-vér példákon keresztül segítek neked felismerni és elemezni ezeket a szavak nélküli jelzéseket.
Foglalj ingyenes konzultációt, ha szívesen dolgoznál ezen velem!
by