Hogyan lesz profi sportoló egy kisgyerekből, aki „csak” játszani akar?

Az LTAD modell bemutatása

A Hosszútávú Sportoló Fejlesztési Program (LTAD=Long Term Athlete Development) nagy változást jelent a sportolók fejlesztésében. De mit takar ez a modell, és érdemes-e alkalmazni?

Az LTAD modell azért jött létre, hogy javítsa a sportolás minőségét. Hogy a résztvevők kibontakoztathassák a bennük lévő potenciált, bármekkora is legyen az. Ez a bejegyzés a modell alapjait ismerteti. 

Mit jelent az, hogy a “sportolók hosszú távú fejlesztése”?

Dr. Balyi István és Richard Way LTAD modelljének eredeti célja a sportprogramok minőségének javítása volt. Az ötlet az volt, hogy létrehozzanak egy olyan modellt, amelyben minden résztvevő ki tudja használni a benne rejlő lehetőségeket.

Az LTAD modell nem más, mint az egyéni sportolók tervszerű, szisztematikus és progresszív fejlesztése. Az LTAD a válasz egy alapvető kérdésre:

Mit kell tenni az emberi fejlődés egyes szakaszaiban, hogy minden gyermeknek a lehető legjobb esélye legyen az egész életen át tartó, egészséget is javító fizikai tevékenység végzésére? És azoknak, akikben megvan a lendület és a tehetség, mit kell tenniük azért, hogy a legnagyobb esélyük legyen a sportban a sikerre?

A hatékony, hosszú távú sportoló fejlesztés arra összpontosít, hogy mi a legjobb a résztvevő számára az egész életére nézve. A rövid távon megszerezhető nyereség és a korai siker helyett. A modell célja a jelenlegi rendszerben felbukkanó hiányosságok és az ebből adódó következmények kezelése. Valamint pozitív élményeket nyújtani minden sportoló, a sportban résztvevő (sportoló, edző, szülő) számára.

Az LTAD modell részletesen

Az LTAD modell egy hétlépcsős keretrendszer. Végigkíséri a sport összes folyamatát, ideértve a részvételt, az edzést, a versenyzést és a felépülést. Felöleli a sportoló teljes élettartamát: csecsemőkortól a felnőttkor végéig. 

A hét szakasz a következő:

  1. Aktív kezdet – Active start (0-6 év)

Alapvető mozgásformák (pl. futás, dobás) megtanulása NEM SZERVEZETT módon és keretek között, sokkal inkább szabadon és változatosan (játék!). A mozgás, mint az öröm egyik forrása. Mozgás a családban – szülői gondoskodás fontossága.

  1. Örömteli alapozás – FUNdamentals (lányok 6-8, fiúk 6-9 év)

Élményközpontú sportolás (nyerni-veszíteni, élvezni a játékot), alapvető készségek elsajátítása. Ha ebben a szakaszban nem tanulja meg, később már nagyon nehéz pótolni, ez okozza a tömeges lemorzsolódást 16-20 éves kor körül, amikorra kiderülnek a hiányosságok. A “próbáljon ki minden sportot, amit csak szeretne” szakasza.

  1. Edzés tanulása – Learn to train (lányok 8-11, fiúk 9-12 év)

A sport specifikus készségek kialakításának szakasza. Fontosak a visszajelzések (pl videózás), hogy lássa a sportoló a saját fejlődését. A bemelegítés és levezetés/lazítás megtanulásának szakasza is ez. Kialakul egy igény a saját test optimális fejlesztésére. Ebben a szakaszban jön el az első döntési helyzet: hobbi sportoló vagy élsportoló szeretnék lenni?

  1. Edzeni a megedződésért – Train to train (lányok 11-15, fiúk 12-16 év)

A legnagyobb változások (testi, mentális) szakasza. Hatalmas különbségek (súly, magasság) vannak a naptár szerint azonos életkorú sportolók között. Fontos bennük tudatosítani a saját fejlődési ütemüket: ne legyenek elkeseredve (későn érők), sem túlságosan magabiztosak (akceleráltak) – a különbségek később kiegyenlítőd(het)nek!

  1. Edzeni a versenyzésre – Train to compete (lányok 15-21, fiúk 16-23 év)

Ebben az életkori szakaszban a sportolók fizikális, mentális, érzelmi és értelmi kapacitásait is maximalizálni kell a jó teljesítmény érdekében. Kiemelten fontos megtanítani őket kezelni az élsport nehézségeit, mint például az utazás, a média, a nézők és az egyre jobban felkészült versenytársak. A győzelem egyre fontosabb, de a siker mellett a vereség elviselését is meg kell tanulni. Erre a szakaszra alakul ki a végleges versenyszám/poszt az adott sportágon belül.

  1. Edzeni a győzelemért – Train to win (lányok 18+, fiúk 19+ év)

Az utolsó állomás a fiatal sportoló karrierjében, amely már egyben a felnőtt korosztályba belépést is jelenti. Itt már csak az eredmény számít, azaz a verseny, a mérkőzés napján mutatott teljesítmény. Amennyiben megfelelően végigcsinálta a korábban leírt életszakaszokhoz rendelt feladatokat, mostanra a genetikai hozománya, azaz az örökölt tehetsége kibontakozásának lehetünk szemtanúi. A versenyzőknek egyénileg is dolgozniuk kell a gyengeségeik leküzdésében, amelyhez biztosítani kell a lehetőséget. A jó teljesítmény azonnal felkelti a média érdeklődését, a hirtelen jött népszerűségre is fel kell készíteni a sportolókat (személyiségtorzulás veszélye).

  1. Aktivitás az életért – Active for life (bármely életkortól)

Ez a szakasz az élethosszig tartó fizikai aktivitás lehetőségét mutatja meg a Hosszútávú Sportolófejlesztési Programon (LTAD) belül. Két fő irányzata létezik, az első irányzat a Versengés az életért (Competitive for life), melyben főként a korábbi versenysportot űző versenyzők fognak részt venni elsősorban saját, de sokszor más sportágban. Ezek a sportolók már szinte igénylik a mások legyőzésére irányuló kihívást, és egészen magas szinten sportolnak tovább az élsportolói karrierjük befejeztével is, alsóbb osztályokban. A másik irányzat a Fittség az életért (Fit for Life), amelyben a sportolók egyszerűen fejleszteni vagy csak fenntartani akarják a fizikai fittségüket rekreációs vagy egészségügyi szempontok miatt, illetve soha nem is sportoltak, csak egészségi állapotuk vagy a későbbi életkorukban kialakuló igényük miatt kezdték el a sportolás valamilyen formáját. 

Az LTAD a résztvevők igényeire és egyéni fejlődési szakaszaira összpontosít. Tájékozódási pontot is biztosít az edzők, a szülők és a sporttal foglalkozó egyéb szakemberek számára. A modell mind a részvétel, mind a teljesítményorientáció fontosságát felismeri a sportban és a fizikai aktivitásban. 

Az LTAD modell szerint képződő sportolók minden életkorban a fejlődésük szempontjából megfelelő edzési és versenyprogramokat tapasztalják meg. Ez növeli részvételi hajlandóságukat és optimalizálja a teljesítményt. Az LTAD első három szakaszában a sportolók a mozgás műveltségüket is fejlesztik. Ez lehetővé teszi számukra, hogy zökkenők nélkül lépjenek tovább a későbbi szakaszokba.

A modell abból a szempontból is újszerű, hogy elismeri, hogy az emberek születésüktől halálukig növekedési és fejlődési szakaszokon mennek keresztül. Bármely szakaszban számos fizikai, pszichológiai, szociális és környezeti tényező befolyásolhatja a fizikai tevékenységben való részvétel, edzés és versenyzés képességét.

Az LTAD kritikája

Az LTAD egyik kritikája az, hogy nincs bizonyíték arra, hogy jobb, mint a sportolók fejlesztésének „régi” módja. Egy szempontból ez igaz. Először is, nincs egyetlen „régi” módja a sportolók fejlesztésének. Minden sportban csak halmozódnak a tapasztalatok. Másodszor, soha nem lehet olyan valós kísérletet végezni, amelyben a fiatal sportolókon tesztelni tudnánk, hogy a hagyományos vagy LTAD fejlődési útvonala a hasznosabb számukra. Amit látunk, az a sok probléma a jelenleg működő rendszertelen sportoló-fejlesztési rendszerekkel. Az LTAD célja, hogy a lehető legtöbb ilyen problémát kiküszöbölje. 

Forrás: Géczi, G. és Balyi, I. (2016). A Hosszú-távú Sportolófejlesztési Program szükségszerűsége a magyar sportban. Testnevelés, Sport, Tudomány. 2016(04), 1 évf. 1. szám

Kapcsolódó bejegyzések

Miért fontos az önismeret, ha profi sportoló vagy?

Az élsportolók gyakran rendkívüli fizikai képességekkel, kitartó edzésmunkával és kivételes szellemi erővel rendelkeznek. A sportáguk szigorú követelményei közepette azonban ott rejlik egy gyakran figyelmen kívül

Ilyen volt 2023 – ilyen lesz 2024!

✨ Villámgyorsan elrepült ez az idei év is, nekem rengeteg újdonságot hozott. Egyre gyarapodó számban bővült a velem dolgozó sportolók és a sportágak köre, az