A tekintet, mint agresszív jelzés

“Haladó tippek bevállalósoknak” rovatunkban olyan fineszes megoldásokat, ötleteket mutatunk be a sport pszichológia eszköztárából, amelyek megvalósításához kell egy kis csibészség, egy kis rafinéria…

Ez az első bejegyzés a tekintetről szól. A tekintetről, amellyel olyan sok érzelmet képesek vagyunk szavak nélkül is kifejezni, és amelynek szimplán a hosszát figyelembe véve egy sor következtetést le tudunk vonni. Barátságos? Ellenséges? Esetleg agresszív? Erről lesz ma szó.

A szem, a tekintet ősidők óta vonzza az embereket.

Számos hiedelem kapcsolódik hozzá, hogy mást ne említsünk, elég arra gondolni, hogy azt szoktuk mondani: “a szem a lélek tükre” és gyakran kérjük a másiktól, hogy nézzen a szemünkbe, ha meg akarunk bizonyosodni arról, hogy igazat mond.

A szemkontaktus egyike azoknak a nemverbális jeleknek, amelyekben az előző bejegyzésben is szó volt. A szemkontaktus jelenthet intimitást, érdeklődést vagy vonzalmat (lásd “szemezés”!) de dominanciát, agressziót és felsőbbrendűséget is.

Tesztelnéd?

Kutatások szerint a tekintet hosszát íratlan szabályok irányítják: létezik egy finom egyensúly, amihez képest ha valaki kevesebb vagy több ideig nézi (bámulja) a másikat, az általában zavarkeltő hatással bír. Ha van kedved egy kis kísérletezéshez, próbáld ki egy baráton/ismerősön (aki nem sértődik meg), hogy néhány percnyi beszélgetés után vagy túlzásba viszed a szemkontaktust (le sem veszed róla a szemed) vagy egyáltalán rá se nézel, kerülöd a tekintetét. A viselkedésed minden más szempontból legyen teljesen normális! Nagy valószínűséggel azt fogod tapasztalni, hogy a másik előbb-utóbb a zavar jeleit fogja mutatni, és rákérdez, hogy miért viselkedsz ilyen szokatlanul.

De mire jó ez nekünk a sportban?

A tekintet partnerre szegezése a kihívás és a dominancia ősi jelzése. Ha van kutyád, te is kipróbálhatod, hogy tartósan a szemébe nézel. Nagy valószínűséggel néhány másodpercen belül ugatni fog, vagy valami más módon az értésedre adja, hogy “vettem az adást!”. Ez az emberek között is így működik. Az agresszív bámulást elszenvedő fél általában az “üss vagy fuss” reakcióval válaszol. Tehát vagy felveszi veled a szemkontaktust, és ezzel azt üzeni: “oké, részemről én készen állok a harcra”, vagy egy idő után elkapja a tekintetét, azaz menekül a helyzetből. 

Ha bevállalós vagy, kipróbálhatod ezt a fineszes módszert egy olyan ellenféllel szemben, akit szívesen zavarba hoznál verseny előtt vagy közben. 

Tipikus helyzet ez a labdás sportágakban (kézilabda, vízilabda, foci) egy-egy büntető előtt, amikor a kapus és a büntetőt értékesítő játékos áll szemtől szembe. Vannak kapusok, akik rendszeresen élnek ezzel a módszerrel, és kifejezetten keresik a lövővel a szemkontaktust még a sípszó elhangzása előtt, de lehet fordítva is. A párharcból ilyenkor az kerül ki győztesen, aki erősebb fókuszt tud tartani: azaz 

  • vagy felveszi a szemkontaktust, és “visszaüzen”, majd a saját feladatára koncentrál (lő vagy véd)
  • vagy elkerüli a szemkontaktust, és kizárólag a saját feladatára koncentrál

Ismersz olyan sportolót, aki előszeretettel él ilyen apró, de annál hatásosabb sportlélektani trükkökkel? Lehet külföldi is. Írd meg nekem instán!

Kapcsolódó bejegyzések