Egy mini útmutató a stresszről, és arról, hogy honnan tudhatod, hogy jótékony vagy ártalmas hatással van rád –
Kezdjük a stressz fogalmának tisztázásával, valamint néhány tévhit eloszlatásával. Talán már tudod, hogy Magyarországról, Rubik Ernő és számos más kivételes elme országából származom. Egy közülük Selye János orvos és tudós, a stresszelmélet megalkotója. Az ő meghatározása szerint „A stressz az élő szervezet bármiféle terhelésre adott válasza. Két alapvető típusú reakció van: az aktív válasz, mint például a harc, és a passzív válasz, mint a menekülés vagy az elviselés.” A mindennapi életre lefordítva ez azt jelenti, hogy a stressz normális dolog, amely mindenkit érint. Olyasmi, amit nem tudunk megszűntetni. A további olvasás előtt barátkozzunk meg ezzel a gondolattal.
Készen állsz? Folytassuk hát néhány hiedelem felszámolásával.
A stressz 2 típusa – nem minden stressz árt neked
Köznyelvben a stressz fogalmát gyakran negatív helyzetek jellemzésére használjuk. Ebből kifolyólag sokan hiszik, hogy mindenféle stressz rossz hatással van ránk, ami azonban nem igaz. Lehet, hogy furcsán hangzik, de a stressz nem a Gonosz titkos fegyvere, amivel körülöttünk ólálkodik arra várva, hogy egy pillanatra ne figyeljünk oda 🙂 A stressznek pozitív és negatív hatásai is lehetnek. Ezért különböztetünk meg 2 nagy stressz-kategóriát: a pozitív stresszt, amit „eustressz”-nek nevezünk, és a negatívat, amelyet „distressz”-nek.
Hadd mutassak egy példát. A stressz fenti definíciója alapján könnyen beismerhetjük, hogy bizonyos mennyiségű stressz nélkül a sportolók nem lennének képesek versenyezni, vagy akár javítani a saját teljesítményükön újra és újra. A versenyző (=sportoló) típusú személyiség számára a megmérettetés előtti eustressz létfontosságú ahhoz, hogy küzdeni tudjon. A vérkeringésbe kerülő adrenalin felkészíti a testet és az elmét a kihívásra. Az eustressznek, vagy pozítív stressznek a következők a jellemzői:
- Motivál, fókuszálja az energiát
- Rövidtávú
- A megküzdési képességeinknek megfelelőnek ítéljük meg
- Izgalmas érzés
- Javítja a teljesítményt
Ezzel szemben a distressz, vagy negatív stressz a következő tulajdonságokkal bír:
- Szorongást, aggodalmat okoz
- Lehet rövid- vagy hosszútávú
- Úgy érzékeljük, hogy meghaladja a megküzdési képességeinket
- Kellemetlen érzés
- Csökkenti a teljesítményt
- Mentális és fizikai problémákhoz vezethet
(Olimpiai) sportolók számára például tipikus negatív stresszt jelentett a COVID következtében a 2020-as Tokio-i Olimpiával kapcsolatban kialakult bizonytalanság, de persze a járvány számos egyéb aspektusa is negatív stresszel járt a versenyzők szempontjából: bizonytalanság az edzéssel kapcsolatban, hogy a versenyek hogyan lesznek megrendezve, stb.
Hogyan döntheted el, hogy számodra előnyös vagy káros stresszről van szó?
Mindenekelőtt azt tanácsolom, lépj hátra egy picit, és figyeld meg a tested. Vannak fizikai tüneteid, mint például emelkedett pulzus, szapora légzés, izzadó tenyerek? Ez olyasmi, ami együtt jár egy bizonyos szokással (például a verseny előtti bemelegítéssel)? A tapasztalataid alapján ez általában gyorsan elmúlik? Akkor valószínűleg eustresszről van szó, amely segíthet elérni a céljaid, így hát légy hálás a testednek, hogy felkészít a várható kihívásra.
Azonban, ha kellemetlen érzéseket tapasztalsz, amelyek nem múlnak el egykönnyen, nem egy bizonyos rutin részét jelentik (tehát nem tudhatod, meddig tartanak), és az erre az állapotra adott reakciód nem a szokásos mértékű, hanem egyre több és több energiát vesz igénybe, hogy túllendülj rajta, akkor valószínűleg distresszről, vagy ennek az akut formájáról, a szorongásról lehet szó, és lehetséges, hogy segítségre van szükséged. Általában nem tudjuk azonosítani a kellemetlen érzések forrását, tehát ha nem tudsz válaszolni arra, hogy miért érzed magad kényelmetlenül, akkor az is a distressz egyik mutatója lehet.
Önismeretből haladóknak: egy másik módja a stressz-típus azonosításának az lehet, ha megpróbáljuk meghatározni, hogy javítja vagy rontja a teljesítményünket. Az eustressz fejleszti, míg a distressz csökkenti azt.
Bárhogyan is, ha hosszabb ideig distresszt élsz meg az életed során, ne félj segítséget kérni! Ezzel a kis lépéssel nagy eredmények felé indulhatsz el, tehát próbálkozz bátran – csakúgy, mint amikor a saját rekordjaid próbálod megdönteni.
Tehát akkor mi a következő lépés, ha már azonosítottuk, hogy milyen stresszt tapasztalunk? Próbáljuk meg kezelni. Hogyan? Mik a hatékony stresszkezelési stratégiák egy sportoló számára? Ezt fogjuk körüljárni a következő posztban. Maradj velem!
by