A sport pszichológia eredete

A sport pszichológia egy viszonylag fiatal, de annál izgalmasabb tudományág. Ebből a bejegyzésből megismerheted a történetét.

AMERIKAI KEZDETEK

Norman Triplett (1861-1931) amerikai pszichológus 1898-ban végezte el azt a tanulmányt, amelyet ma az első sportpszichológiai kutatásnak tekintenek. Megállapította, hogy a versenyeken másokkal együtt versenyző kerékpárosok gyorsabbak, mint azok, akik egyedül versenyeztek az időmérőn, még akkor is, ha a távolság azonos. Triplett egyébként maga is amatőr kerékpáros versenyző volt, a megfigyeléseit személyes élmények ihlették. Biztos vagyok benne, hogy mindenki számára ismerős a versengés fogalma, legyen szó atlétikai versenyről, társasjátékról vagy egy egyetemi kurzusról, de e tanulmányig erre semmilyen empirikus bizonyítékot nem mutattak be.

A SPORTPSZICHOLÓGIA ATYJA

Triplett volt az úttörő, de akit a sport pszichológia atyjának tekintenek, az nem más, mint Coleman Griffith (1893-1966) amerikai pszichológus. Ő volt az első, erre a területre szakosodott kutató. Tanította a „Pszichológia és sport” elnevezésű kurzust, és 1925-ben megnyitotta az első sportpszichológiai témákra szakosodott kutatólaboratóriumot. Számos témáját még ma is kutatják, beleértve a pszichológiai készségek oktatásának módszereit a labdarúgásban, a fáradtság teljesítményre gyakorolt ​​hatásait, a hibák tartósságát és a kiváló sportteljesítményhez kapcsolódó mentális jellemzőket.

Griffith volt az első gyakorló sportpszichológus is, akit a Chicago Cubs bérelt fel, hogy foglalkozzon a profi baseballcsapattal. Sajnos, miután a laborja bezárt, nem volt könnyű folytatni a munkáját. A sportpszichológia csak az 1960-as évek végén kezdett önálló tudományterületként megjelenni. Megalakult a Nemzetközi Sportpszichológiai Társaság (ISSP), és hamarosan létrejött az International Journal of Sport Psychology. Ugyanebben az időben a sportpszichológia észak-amerikai vezetői megalapították az Észak-Amerikai Sport és Fizikai Aktivitás Pszichológiai Társaságát (NASPSPA). Ez óriási lépés volt a terület számára, hiszen folyóiratok és konferenciák csak a sportpszichológiával kapcsolatos kutatásokkal foglalkoztak.

SOK ELMÉLET, KEVÉS GYAKORLAT

Ebben az időben azonban a kutatás főként a társas viselkedés kutatására irányult a fizikai aktivitással összefüggésben. Rainer Martens „From Smocks to Jocks” című cikke arra szólította fel a kutatókat, hogy olyan vizsgálatokat végezzenek, amelyek az alkalmazott pszichológiát veszik célba. Azaz arról szólnak, hogy az elmélet hogyan jelenik meg a gyakorlatban. Az 1980-as években a kutatási irány az élsportolók pszichológiai készségeinek képzése felé tolódott el. Ez az elmozdulás vezetett 1985-ben az Alkalmazott Sportpszichológia Fejlesztéséért Egyesület (AASP) megalakulásához, amely nagy hangsúlyt fektetett a pszichológiai ismeretek alkalmazására, a sportolók sportkörnyezetében való segítésére. Később (1986) az APA (Amerikai Pszichológiai Társaság) önálló osztályává/részlegévé nőtte ki magát a sport pszichológia, kiegészülve az „exercise” kifejezéssel a nevében. Az exercise testgyakorlatokat/edzést jelent, nem csak (verseny)sport célból.

Nem sokkal ezután az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága is létrehozott egy sportpszichológiai bizottságot és nyilvántartást, és felvette az első teljes munkaidős sportpszichológusukat. A 2000-es évekre a sport- és mozgáspszichológia területe teljesen önálló kutatási terület lett, saját tankönyvekkel, tudományos fokozatokkal, folyóiratokkal és konferenciákkal.

DE MI A HELYZET EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON?

Az első teoretikus talán Peter Lesgaft orosz orvos-anatómus volt. Érdeklődésének középpontjában a modern testnevelés módszertanának megalkotása volt, amelyben test és szellem együtt, egymással harmóniában fejlődik. Azt tartotta, hogy a gyerekek (test)nevelésében a kinti tevékenységeké a főszerep.

Magyarország is viszonylag korán bekapcsolódott a mozgással kapcsolatos pszichológiai irányzat kibontakozásába. A 19. század végén több olyan mű is született, mely jóval megelőzte korát. Ezek a mai szóhasználattal éve, sportpszichológiai kérdéseket boncolgattak. Ilyen volt pl. Budinszky Károly: A tornázás és akarat fejlesztése, 1884-ből, vagy Hanz Elemér: Az izommunka befolyása lelki életünkre, 1894-ből.

A „sportpszichológia” kifejezést azonban nem egy magyarnak, hanem Pierre de Coubertin bárónak, a modern kori olimpia eszménye megteremtőjének köszönhetjük. A kutatók szerint 1900-ban írt esszéjében, amely a „La Psychologie du Sport” (azaz: Sportpszichológia) címet viseli, szerepel először a pszichológiának ez az ága ezen a néven.

A nagy áttörést egy 1965-ben, az olasz Sport Gyógyszerészeti Szövetség kezdeményezésére megszervezett esemény, a sport pszichológiájával foglalkozó első kongresszus jelentette. Több mint 500 szakember, több mint 40 országból képviseltette magát az eseményen. Itt alakult meg a Nemzetközi Sportpszichológiai Társaság (International Society of Sports Psychology, ISSP), amely a sportpszichológia nemzetközi elismerésének bizonyítékaként is szolgált.

A kongresszus zajos sikert aratott, és hatalmas lendületet adott a tudományág fejlődésének. Nyomában több új, sport pszichológiai szervezet alakult, többek között a FEPSAC, azaz a Sportpszichológia Európai Szövetsége (1969).

A sportpszichológia, mint tudományág – a pszichológiával párhuzamosan – meglehetősen fiatal, ugyanakkor épp ez, és a jelenkorban is zajló, a sportra is nagy hatást gyakorló technológiai fejlődés az, ami igazán izgalmassá teszi!

Kapcsolódó bejegyzések

Miért fontos az önismeret, ha profi sportoló vagy?

Az élsportolók gyakran rendkívüli fizikai képességekkel, kitartó edzésmunkával és kivételes szellemi erővel rendelkeznek. A sportáguk szigorú követelményei közepette azonban ott rejlik egy gyakran figyelmen kívül

Ilyen volt 2023 – ilyen lesz 2024!

✨ Villámgyorsan elrepült ez az idei év is, nekem rengeteg újdonságot hozott. Egyre gyarapodó számban bővült a velem dolgozó sportolók és a sportágak köre, az