A sportolók többsége pontosan ismeri azt az érzést, amikor edzésen minden megy, aztán versenyen hirtelen minden felgyorsul vagy széthullik. Az egyik sportoló ilyenkor szárnyal, a másik pedig mintha elvesztené a finom koordinációját. Ez a jelenség a társas facilitáció, amely megmutatja, hogyan hat a teljesítményre az, amikor más emberek figyelnek.
A társas facilitációt Robert Zajonc írta le először tudományosan. Lényege: amikor mások jelen vannak, az idegrendszerünk aktivációja megemelkedik. Ezt nevezhetjük felfokozottságnak vagy izgatottsági szintnek is. Idegen szóval „arousal”-nak hívják. Lehet, hogy hallottál már róla az edződtől. Ez önmagában se nem jó, se nem rossz. A döntő szempont az, hogy milyen helyzetben vagy optimális teljesítmény leadására alkalmas szinten. Azaz, hogy mekkora aktiváció (arousal) szükséges neked ahhoz, hogy jól tudj teljesíteni.
Ha egy mozgás vagy feladat jól begyakorolt, automatizált és stabil (például a bemelegítési rutinod vagy egy sokszor ismételt technikai elem), a megemelkedett arousal javítja a teljesítményt. Olyan, mintha az idegrendszered extra energiát kapna. Ezért van, hogy egyes sportolók versenyen szinte „a legjobb arcukat” mutatják, míg edzésen kevésbé tüzesek.
Amikor viszont a feladat még bizonytalan, kevésbé stabil, vagy nagy precíziót igényel, a megnövekedett arousal rombolhatja a teljesítményt. Ilyenkor túl gyors lesz a mozgás, túlfeszültté válik a test, a vizuális fókusz ingadozik. Innen erednek azok a példák, amikor valaki „ráfeszült” a versenyhelyzetre és emiatt hibázott.
Érdekes módon a közönség jelenléte nemcsak versenyen hat ránk, hanem már a bemelegítéskor is. A sportolók gyakran érzik, hogy másképp lélegeznek, jobban feszítik az izmaikat, vagy erősebb a figyelmi fókuszuk. Ez azért van, mert az ember biológiailag érzékeny a megfigyeltségre — evolúciós örökség: ha néztek, akkor fontos volt, mit teszünk.
A sporttípus is számít. Az egyéni sportolók gyakran sokkal intenzívebben érzik a társas facilitációt, mert rajtuk van a teljes figyelem. Csapatsportokban ez eloszlik, de ott a közönség hatása kollektív dinamikán keresztül erősödik.
Mit tehetsz sportolóként?
1. Kísérletképpen hozd létre a versenyszerű környezetet edzésen.
Hangos zene, nézők, kamerák – hogy az aktiváció ne csak a versenyen jelenjen meg.
2. Dolgozz fókusz pontokkal.
Egyetlen stabil pont (pl. a kezed, a labda, a cipőd talajérintése) csökkenti a túlaktivációt.
3. A mentális rutinoddal „tartsd kézben” a felfokozottságot.
A jó mentális rutin beállítja az idegrendszer ritmusát.
A társas facilitáció minden sportban megjelenik. A különbség ott van, hogy a sportolók vagy sodródnak vele, vagy tudatosan használják fel a saját javukra.
