Mit tud mondani egy edző 60 másodperc alatt, hogy megváltoztassa a játék kimenetelét?

Időkérési stratégiák az EURO2020 női kézilabda Európa Bajnokságon –

Az autóipari vezető legenda, Lee Iacocca tudta, hogyan működnek a csapatok. A Ford Mustang atyja valószínűleg értette, hogy a hierarchia csúcsán álló személy formálja az egész szervezet teljesítményét.

Kétségtelen, hogy a főnök szerepe kiemelkedő jelentőséggel bír: nélküle egyetlen emberi csapat sem képes túlélni – ez így működik már ősidők óta; az evolúciós örökségünk része. De hogyan kapcsolódik a csapat teljesítménye a vezető tempójához? Ennek egyik aspektusa az lehet, hogy vajon a főnök milyen gyorsan ismeri fel a problémát a csapaton belül (vagy a pályán, ha sportot váltunk), és milyen sebesen tudja átadni a lehetséges megoldás(oka)t. A csapat szemszögéből nézve pedig arról van szó, hogy milyen gyorsan értik meg az üzenetet és ültetik át a gyakorlatba a hallottakat.

Az üzenet átadásának sebessége az időkérés alatt

Szeretnéd egy igazi helyzetben, verseny során (nyomás alatt) megfigyelni? Nézz meg egyet az Európa Bajnokság meccsei közül, és vizsgáld meg a rivális edzőket a csapatok időkérései során (TTO, Team Time Out). Több oka is van annak, hogy az edzők miért kérnek időt, de most koncentráljunk azokra az esetekre, amikor az elsődleges cél megállítani a negatív fázist (a csapat épp vesztésre áll, ezt akarják megakadályozni).

Az időkérés két fő típusa

Nem kell 10+ nyelven beszélnünk ahhoz, hogy észrevegyük, tartalmi szempontból két fő fajtája van az időkérésnek. 1) Edző: Amit csináltok, az NEM OKÉ. Dühös vagyok. Nyomást helyezek rátok, és azt várom, hogy ti is nyomást helyezzetek magatokra, hogy az segítsen jobb teljesítményt elérni. 2) Edző: MOST azt akarom, hogy ezt csináljátok. (És elmagyarázza az egyszerű mozdulatokat, amiket a csapattól vár a pályán. Néha akár egy táblára is rajzol, hogy még inkább elősegítse az üzenet átadását.)

Testbeszéd

A csapattagok testbeszéde egyértelműen elárulja, hogy megértették az üzenetet, vagy nem (ugye, mondtam, nem is kell beszélni az adott nyelvet! ;)) Az 1) esetben a csapattagok általában nem vesznek fel szemkontaktust az edzővel. Lefelé tekintenek a cipőjükre, néha még el is fordítják a felsőtestüket, inkább az üres pályát nézegetik (egy üveg víz szorongatása is például jó álca lehet…). Nincs interakció a játékosok és az edző között, a kommunikáció egyoldalú. A 2) esetben a játékosok egymásra és az edzőre is néznek; a szemkontaktus az egyik legfontosabb jel, amivel azt mutatják, figyelnek és értik az üzenetet. A testük nem fordul el, teljes kört alkotnak, amelynek néha a közepén guggol az edző. Gyakran a kommunikáció sem egyoldalú, a játékosok párbeszédet folytatnak az edzővel, visszakérdeznek, biztosak akarnak lenni abban, hogy mindent értenek, instrukciókkal segítik csapattársaikat.

Mit gondolsz, melyik időkérés eredményesebb a csapat szempontjából egy olyan helyzetben, ahol a játékosok már eleve nyomás alatt vannak (és ne feledjük, épp negatív fázisban, tehát a figyelmük fókusza kifejezetten szűk a negatív érzelmek következtében) és az edzőnek csak 60 másodperce van, hogy változtasson a játékon? Az első vagy a második eset?

Rendben, bevallom, a 2) opció választása nagyon könnyű. Mégis, az edzők gyakran nem elég megfontoltak ehhez egy meccs közben. Nézed az Euro 2020-at? Más véleményen vagy? Oszd meg velem hozzászólásban!

Kapcsolódó bejegyzések

Miért fontos az önismeret, ha profi sportoló vagy?

Az élsportolók gyakran rendkívüli fizikai képességekkel, kitartó edzésmunkával és kivételes szellemi erővel rendelkeznek. A sportáguk szigorú követelményei közepette azonban ott rejlik egy gyakran figyelmen kívül

Ilyen volt 2023 – ilyen lesz 2024!

✨ Villámgyorsan elrepült ez az idei év is, nekem rengeteg újdonságot hozott. Egyre gyarapodó számban bővült a velem dolgozó sportolók és a sportágak köre, az