175 elit sportoló adott visszajelzést a lezárások alatti edzési szokásairól és érzéseiről. Összefoglaló.
A 2020-es év elején, amikor a Covid-19 számos országban a mozgásszabadság korlátozását eredményezte, az elit és amatőr sportolók edzési szokásai is megváltoztak. Ez különféle érzelmi hatásokkal járt, következésképpen az edzés minőségére is befolyást gyakorolt.
Az általunk összefoglalt kutatást Spanyolországban végezték, ahol a veszélyhelyzetet március 15-én hirdették ki, a fertőzések száma pedig április közepén tetőzött (az egyik legmagasabban Európában). A játékosok ebben az időszakban, tehát épp a lezárások közepén adták a válaszokat.
Mit mértek?
A futball minden szempontból csapatsport. A más játékosok társasága nélkül történő edzés elég távol áll az igazi verseny jelentette kihívásoktól, amely pedig alapvető motivációt jelent a legtöbb elit sportoló számára. Azonban ahhoz, hogy csökkentsék a lezárások fizikai fittségre és érzelmi stabilitásra gyakorolt negatív hatásait, kiemelkedően fontos volt, folytassák az edzéseket és próbáljanak mentálisan egészségesek maradni.
Ezt figyelembe véve a kutatók azt szerették volna kideríteni, hogy a bezártság időszaka hogyan hatott a sportolók alvási, edzési szokásaira, kapcsolatukra a hangulatukkal és az érzelmi intelligenciájukkal (EI).
Az érzelmi intelligencia (EI) jelentősége
Először is tisztázzuk, hogy mi az az érzelmi intelligencia (EI). Az a képesség, hogy valaki felismerje a saját és mások érzéseit, érzelmeit, és ezt az információt fel tudja használni arra, hogy gondolatait és tetteit megfelelően irányítsa. A sport területén azt figyelték meg, hogy az EI értéke alapján előre jelezhető a sportteljesítmény várható alakulása. Korábban már különféle kutatások kiemelték, hogy a nagyobb EI értékkel rendelkező emberek motiváltabbak az edzésre, és hogy az EI meghatározhatja egyes sportolók hangulatát, ebbe beleértve a szorongást (stresszt), és következésképp a teljesítményt is.
A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a lezárások időszaka a profi focisták esetében hatással volt az edzésterhelésre csakúgy, mint az alvási szokásokra, valamint, hogy az edzést a hangulati állapot és az EI is befolyásolhatják.
MIT FEDEZTEK FEL? – A férfiak és a nők különböző reakciója a lezárásokra
175 futball játékos vett részt ebben a felmérésben Spanyolországban. 150 férfi és 25 nő, akik mindnyájan a nemzeti bajnokságban játszanak. 25 év körüli korúak és 28 napja voltak izolációban a felmérés idején. A kutatás vizsgálta az edzésterhelés (az észlelt erőfeszítés értékelése – RPE, volumen) különbségét a COVID-19 előtti és alatti időszakokban, valamint a hangulat és az EI edzésre gyakorolt lehetséges hatásait ezen sajátos körülmények között.
A fő megfigyelés az volt, hogy a COVID-19 izolációs periódusában csökkent az edzések időtartama (napok és órák) és intenzitása, valamint romlott az alvásminőség, miközben az alvással töltött órák száma pedig megnövekedett a válaszadó focisták esetében. Azonban a lezárás nem egyformán érintette a férfiakat és a nőket.
Férfiak esetében az eredmények azt mutatják, hogy az elszigeteltség időszaka alatt:
– növekedett az alvással töltött órák száma
– csökkent az edzésnapok, edzésórák száma, az RPE, és romlott az alvásminőség
Nők esetén az izolációs szakaszban
– csökkent az edzésórák száma, romlott az alvás minősége
Az eredmények azt mutatták, hogy a hangulati állapotok befolyásolhatják az alvás minőségét, az alvásidőt és az RPE-t férfiak és nők esetén is. Férfiaknál az alvásminőségre nem csak a tréninghez kapcsolódó tényezők voltak hatással, hanem mindenféle hangulati körülmény is (feszültség, depresszió, düh, életerő, fáradtság, barátságosság). Meglepő módon a hölgyek esetében néhány hangulati állapot (depresszió, düh, fáradtság, barátságosság) inkább az alvásidőt befolyásolta, nem az alvásminőséget.
Az eredmények azt is kimutatták, hogy az érzelmi intelligencia (EI) kapcsolatban áll a teljesítménnyel. Azt fedezték fel, hogy
Férfiaknál
– az érzelmi intelligencia (EI) kapcsolódik a tréning minden összetevőjéhez
Nőknél
– az érzelmi intelligencia (EI) az RPE-hez és az edzésnapok számához kapcsolódik
Pontosabban: az alacsonyabb EI negatívan befolyásolhatja az edzésnapokat és az intenzitást férfiak és nők esetében is. Következtetésképpen azt mondhatjuk, hogy a hangulat és az érzelmi intelligencia (EI) hatással lehet az edzésre és a teljesítményre a felső kategóriás futball játékosok esetében.
Tanulság
Gondoltad volna, hogy az ’érzelmi intelligencia’ kifejezés mindössze 30 éve létezik? Mára már teljesen megszokottá vált számunkra, szinte mindenhol felbukkan, ahol a sportteljesítmény elemzése a téma. Mégis, hajlamosak vagyunk alábecsülni a jelentőségét. A fenti tanulmány megmutatta, hogy hogyan segíthet még olyan reménytelennek tűnő helyzetekben is, mint a lezárások.
De honnan derítheted ki, hogy jól megy-e az érzelmek kezelése, vagy hogy milyen magas az érzelmi intelligenciád?
Hogyan tanulhatod meg felismerni az érzéseket? Ez egy fejleszthető képesség?
A jó hír az, hogy igen, abszolút! Rengeteg gyakorlat van, amelyek segítenek fejleszteni az érzelmi intelligenciád.
Szeretnél többet megtudni? Maradj velem, mert ez lesz a jövőheti témánk!
Forrás: Mon-López, D., García-Aliaga, A., Ginés Bartolomé, A., Muriarte Solana, D. (2020).
How has COVID-19 modified training and mood in professional and non-professional football players? Physiology & Behavior, 2020(227), 113148. https://doi.org/10.1016/j.physbeh.2020.113148.
by