A 2020-es év elején, amikor a Covid-19 számos országban a mozgásszabadság korlátozását eredményezte, az elit és amatőr sportolók edzési szokásai is megváltoztak. Ez különféle érzelmi hatásokkal járt, következésképpen az edzés minőségére is befolyást gyakorolt.

Az általunk összefoglalt kutatást Spanyolországban végezték, ahol a veszélyhelyzetet március 15-én hirdették ki, a fertőzések száma pedig április közepén tetőzött (az egyik legmagasabban Európában). A játékosok ebben az időszakban, tehát épp a lezárások közepén adták a válaszokat.

Mit mértek?

A futball minden szempontból csapatsport. A más játékosok társasága nélkül történő edzés elég távol áll az igazi verseny jelentette kihívásoktól, amely pedig alapvető motivációt jelent a legtöbb elit sportoló számára. Azonban ahhoz, hogy csökkentsék a lezárások fizikai fittségre és érzelmi stabilitásra gyakorolt negatív hatásait, kiemelkedően fontos volt, folytassák az edzéseket és próbáljanak mentálisan egészségesek maradni.

Ezt figyelembe véve a kutatók azt szerették volna kideríteni, hogy a bezártság időszaka hogyan hatott a sportolók alvási, edzési szokásaira, kapcsolatukra a hangulatukkal és az érzelmi intelligenciájukkal (EI).

Az érzelmi intelligencia (EI) jelentősége

Először is tisztázzuk, hogy mi az az érzelmi intelligencia (EI). Az a képesség, hogy valaki felismerje a saját és mások érzéseit, érzelmeit, és ezt az információt fel tudja használni arra, hogy gondolatait és tetteit megfelelően irányítsa. A sport területén azt figyelték meg, hogy az EI értéke alapján előre jelezhető a sportteljesítmény várható alakulása. Korábban már különféle kutatások kiemelték, hogy a nagyobb EI értékkel rendelkező emberek motiváltabbak az edzésre, és hogy az EI meghatározhatja egyes sportolók hangulatát, ebbe beleértve a szorongást (stresszt), és következésképp a teljesítményt is.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a lezárások időszaka a profi focisták esetében hatással volt az edzésterhelésre csakúgy, mint az alvási szokásokra, valamint, hogy az edzést a hangulati állapot és az EI is befolyásolhatják.

MIT FEDEZTEK FEL? – A férfiak és a nők különböző reakciója a lezárásokra

175 futball játékos vett részt ebben a felmérésben Spanyolországban. 150 férfi és 25 nő, akik mindnyájan a nemzeti bajnokságban játszanak. 25 év körüli korúak és 28 napja voltak izolációban a felmérés idején. A kutatás vizsgálta az edzésterhelés (az észlelt erőfeszítés értékelése – RPE, volumen) különbségét a COVID-19 előtti és alatti időszakokban, valamint a hangulat és az EI edzésre gyakorolt lehetséges hatásait ezen sajátos körülmények között.

A fő megfigyelés az volt, hogy a COVID-19 izolációs periódusában csökkent az edzések időtartama (napok és órák) és intenzitása, valamint romlott az alvásminőség, miközben az alvással töltött órák száma pedig megnövekedett a válaszadó focisták esetében. Azonban a lezárás nem egyformán érintette a férfiakat és a nőket.

Férfiak esetében az eredmények azt mutatják, hogy az elszigeteltség időszaka alatt:

– növekedett az alvással töltött órák száma

– csökkent az edzésnapok, edzésórák száma, az RPE, és romlott az alvásminőség

Nők esetén az izolációs szakaszban

– csökkent az edzésórák száma, romlott az alvás minősége

Az eredmények azt mutatták, hogy a hangulati állapotok befolyásolhatják az alvás minőségét, az alvásidőt és az RPE-t férfiak és nők esetén is. Férfiaknál az alvásminőségre nem csak a tréninghez kapcsolódó tényezők voltak hatással, hanem mindenféle hangulati körülmény is (feszültség, depresszió, düh, életerő, fáradtság, barátságosság). Meglepő módon a hölgyek esetében néhány hangulati állapot (depresszió, düh, fáradtság, barátságosság) inkább az alvásidőt befolyásolta, nem az alvásminőséget.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy az érzelmi intelligencia (EI) kapcsolatban áll a teljesítménnyel. Azt fedezték fel, hogy

Férfiaknál

– az érzelmi intelligencia (EI) kapcsolódik a tréning minden összetevőjéhez

Nőknél

– az érzelmi intelligencia (EI) az RPE-hez és az edzésnapok számához kapcsolódik

Pontosabban: az alacsonyabb EI negatívan befolyásolhatja az edzésnapokat és az intenzitást férfiak és nők esetében is. Következtetésképpen azt mondhatjuk, hogy a hangulat és az érzelmi intelligencia (EI) hatással lehet az edzésre és a teljesítményre a felső kategóriás futball játékosok esetében.

Tanulság

Gondoltad volna, hogy az ’érzelmi intelligencia’ kifejezés mindössze 30 éve létezik? Mára már teljesen megszokottá vált számunkra, szinte mindenhol felbukkan, ahol a sportteljesítmény elemzése a téma. Mégis, hajlamosak vagyunk alábecsülni a jelentőségét. A fenti tanulmány megmutatta, hogy hogyan segíthet még olyan reménytelennek tűnő helyzetekben is, mint a lezárások.

De honnan derítheted ki, hogy jól megy-e az érzelmek kezelése, vagy hogy milyen magas az érzelmi intelligenciád?

Hogyan tanulhatod meg felismerni az érzéseket? Ez egy fejleszthető képesség?

A jó hír az, hogy igen, abszolút! Rengeteg gyakorlat van, amelyek segítenek fejleszteni az érzelmi intelligenciád.

Szeretnél többet megtudni? Maradj velem, mert ez lesz a jövőheti témánk!

Forrás: Mon-López, D., García-Aliaga, A., Ginés Bartolomé, A., Muriarte Solana, D. (2020).

How has COVID-19 modified training and mood in professional and non-professional football players? Physiology & Behavior, 2020(227), 113148. https://doi.org/10.1016/j.physbeh.2020.113148.

Szenvedélyes focista

Ha tőlem is hasonló anekdotát vársz, csalódást kell okoznom. Nem voltam annyira híres atlétaként, és már fel is hagytam a profi sporttal, mire ő visszatért a közéletbe. Mindannyian tudjuk, hogy bevallottan drogfüggő volt, de ahogy egy riporter is említette, ha van valami, ami jellemezte őt az életében, az a függőség. Futballfüggő volt, hatalmas szenvedéllyel, ami a pályán minden egyes mozdulatából sugárzott. De térjünk vissza az én Maradona-sztorimra…

Táncoló sportolók

Művészi beállítottságú emberként mindig is kihasználtam különféle művészeti ágak egyedi hangulatát, bármin is dolgoztam éppen. Ez marketingesként kiváló ötletforrást jelentett, edzőként pedig segít abban, hogy átadjak érzéseket, felspanoljam a sportolókat, vagy éppen rejtett félelmeiket hozzam a felszínre. Véleményem szerint a sportban nem alkalmazzák elég gyakran a művészetet. Azonban akadnak remek kivételek is. Amikor megtudtam, hogy a Wigan Warriors U19 Rugby csapat (Egyesült Királyság) balettozni kezdett, boldogan bólintottam, és arra gondoltam, hogy talán nem egyedül vagyok a Földön, aki úgy gondolja, hogy a táncmozdulatok gyakorlása nagyban hozzájárulhat a labdakezelési képességek fejlesztéséhez. Ez 2017-ben volt.

Mégis mi köze a kézilabdának és a focinak a tánchoz?

A következő év pedig igazolta az elképzeléseimet. Ebben az időben épp a kézilabda edzői képzést végeztem. Az egyik előadáson megtudtam, hogy még a Mocsai-érában (Mocsai Lajos, a legendás kézilabda edző, ma a Testnevelési Egyetem Rektora; többek között olimpiai ezüstérmet nyert a női kézilabda válogatottal) a magyar női kézilabda válogatott rendszeresen néptáncolt, mert edzőjük, Mocsai Lajos meg volt győződve arról, hogy a tradicionális néptánc lépések ritmusa és technikája elősegíti a motoros képességek fejlesztését az ugrások (amikor gólt dob a játékos), a testi trükkök és gyors fordulások esetén, amelyek nagyon gyakoriak a modern kézilabdában. (Később volt szerencsém Mocsai úrral személyesen is találkozni és beszélgetni a kísérletéről, mivel érdekel a téma és szeretnék az ő tapasztalataira építeni a saját edzősködésem során is.) Pár hónappal később ebbe a videóba botlottam:

Van olyan, akit ez ne nyűgözne le? Mekkora zseni volt ez az ember?! Egy igazi labdazsonglőr. Számomra igazi művész. Tisztán emlékszem a pillanatra, amikor eldöntöttem, hogy tanulmányozni szeretném a művészetek sportban történő alkalmazását (erről még később írok bővebben). Az “Isteni” Diego – ahogy neveztük őt Magyarországon – csak 16 éves volt, amikor először szerepelt a nemzeti válogatottban (Argentina) Buenos Aires-ben, és pont Magyarország ellen játszott. 1977-ben vagyunk, Argentina 5-1-re győzött. Az alig 16 éves játékos nem volt több, mint egy fiatal tehetség abban az időben, de már megmutatta, hogy egy nem mindennapi focistával van itt dolgunk. A többi pedig már történelem… Amit ebben a posztban szeretnék hangsúlyozni, és ami miatt nagy Maradona rajongó lettem (ha még nem láttad volna, mindenképp nézd meg a jelenetét a nem túl ismert “Youth” című filmben – igazán szenzációs!), az a kivételes labdakezelési képessége, ami a fenti videóban is megtekinthető. Azt mondják, szeretett zenére bemelegíteni és tánclépésekkel fejlesztette a labdairányítási képességeit. Pont, ahogy én teszem a gyerekekkel a kézilabda edzéseken.

Egyébként ezt a videót 1989-ben vették fel, az UEFA Kupa elődöntőn, amelyet az SSC Napoli (Maradonával) és a Bayern München játszott. Egy történelmi meccs, ahol az örök showman Maradona vezető szerepben segítette csapatát az UEFA Kupa győzelemhez a döntőben a VfB Stuttgart ellen. Néhány történész-újságíró még azt is állítja, hogy ez a bemelegítés a német csapat elleni pszichológiai hadviselés része volt. Sajnos ezt már nem fogjuk tudni megkérdezni tőle, de meglehetősen biztos vagyok abban, hogy tudna mondani erről egy sztorit, és szokás szerint nagyon szenvedélyesen mesélné el azt.

Nyugodj békében, Diego. Örökre a szívemben maradsz.

Mi a te Maradona sztorid?

Van egy hasonló történeted Maradonáról? Nagyon szívesen meghallgatnám, ha van kedved, küldd el! Bónuszként pedig nézd meg ezt a videót a meccseken történt top 50 Maradona-megmozdulásról. Oké, oké, keresztezett láb, de van itt bárki, aki úgy tudja átvenni a passzolt labdát, hogy ráül?! Ez az ember igazi csoda. Egy ikon. A világ pedig szegényebb lett nélküle.

Tetszett ez a poszt? Ne felejts el alább a pici <3 ikonra kattintani és/vagy megosztani ezt a cikket. Ezzel segítesz eljuttatni az információkat sportolótársaidhoz is. Nagyon köszönöm a hozzájárulást, biztos vagyok benne, hogy sok atléta értékelni fogja!